Ceglédbercel Község Honlapja
ma 2017. január 2., Ábel napja van
Főoldal » Turista vagyok » Környék »

Vadjaink

Megjelent: 2009. november 17.; Utolsó frissítés: 2009. november 17.

Az elkövetkezendő számokban a nagy- és apróvadjainkról fogok írni, kiegészítve az aktuális vadászati témákkal. Elsőnek az őzet és a dámszarvast ismertetném.

Az őz (Capreolus Capreolus)

Az őzAz őz európai vadfaj, kontinensünk legkisebb agancsos vadja.
Hazánk egész területén megtalálható.
Vadászterületünkön mindenhol fellelhető.

Megjelenése:
Az őz hímje a bak, nősténye a suta. Szaporulatukat nemük szerint bak- illetve sutagidának nevezzük. A hímivarú egyedek agancsot viselnek. A kifejlett őz színe nyáron vöröses barna, télen pedig szürkésbarna. A has alja világos, a farán fehér folt található, amit „tükör”-nek hívnak. A gidák szőrzete barna.

Élőhely, életmód, szaporodás:
Az őz erdőben, ligetes területeken, mezőgazdasági területeken és ehhez kapcsolódó erdősávokban él. Az erdőben élő őzek kis családokat alkotnak, míg a mezőgazdasági területeken élők olykor 30-50 fős csapatokba is verődnek az őszi és téli hónapokban. Táplálékban igen válogatósak. Elsősorban lombokat és lágyszárú növényeket fogyasztanak. Tél idején fás hajtásokat, rügyeket, és a kihelyezett táplálékot veszik fel. Tél végével a csapatok szétválnak. A bakok territóriumot foglalnak, a kiválasztott suta mellett maradnak pár napig, amíg e suta felveszi, majd másikat keres. A szaporodási időszakot üzekedésnek nevezzük. Ilyenkor található a kergetőzés során letaposott kör, amit a vadásznyelv boszorkánygyűrűnek, ördöggyűrűnek ismer. A gidák május és június közepe között jönnek a világra. Már az első nap felállnak és szopnak. Gyakori az ikerellés.

A bakgida agancsa már négy hónapos korában, két kis dudor formájában megjelenik, erre novemberben, decemberen egy hosszú csapot rak fel, ezt hívjuk gidaagancsnak. Ennek az elvetése után kezdi felrakni az igazi agancsot.

Vadászterületünkön az őz a fő nagyvad.

Dámszarvas (Cervus Dama)

DámszarvasŐshazája a Földközi-tenger és vidéke. Hazánkba a rómaiak hozták vadaskerti vadként. Hazánk legrégebbi állományai a gyulai, békési és nyírségi populációk. Nagyon jól alkalmazkodott a hazai viszonyokhoz, ezt az is bizonyítja, hogy a világranglista élén magyar dámszarvas áll. (2002 Gúth)

Vadászterületünkön váltó vadként van jelen.

Megjelenése:
A dám hímjét bikának, nőstényét tehénnek, szaporulatát borjúnak nevezzük. A bika 50-90 kg, a tehén 30-50 kg tömegű. Szőrzete nyáron világos rozsdabarna, sorba rendeződött fehér pettyekkel. Télen sötétebb árnyalatú, fekete és fehér változata is előfordul. A bika jellegzetes agancsot visel, amelyet dámlapátnak nevezünk.

Élőhely, életmód, szaporodás:
lsősorban erdővel borított területeken él. Nappal is mozog, a réteket, tisztásokat is kedveli. Szereti a tölgymakkot, a vadgesztenyét és a vadgyümölcsöket. A dám kisebb-nagyobb csapatokban él. Jól bírja a zárt téri tartást.

A dámbikák október elején felkeresik a már megszokott barcogóhelyeiket. Ott úgynevezett barcogóteknőket kaparnak, majd jellegzetes barcogó hangot hallatnak, így várva a teheneket. Megtermékenyülés után, május végén, június elején elli meg a borját. Az ikerellés ritka. Nyár végére több csapatot alkotva jár élelemért. Elsősorban azokra a területekre telepítettek dámot ahol nem volt jelen a gím állomány vagy gyenge volt. Előbbi helyre színezőként, utóbbira fővadként telepítették.

Réczkai Ferenc

Ceglédberceli hírek