Ceglédbercel Község Honlapja
ma 2017. január 2., Ábel napja van
Főoldal » Önkormányzat » Költségvetési szervei »

Költségvetési szervei

Közszolgáltatások

Ebben a fejezetben az önkormányzat költségvetési szervei (intézményei) kerülnek bemutatásra, melyek funkciója az önkormányzati körbe tartozó közszolgáltatások biztosítása. Az intézmények funkciójának, illetve feladatainak általános megismerése érdekében tesszük közzé a közszolgáltatások általános körű bemutatását. A tájékoztató összeállításakor felhasznált szakirodalom: Közszolgáltatások szervezése és igazgatása (szerk: Dr. Kökényesi József)

Általános bemutatás

A közszolgáltatások megszervezésének feladata – általánosan a XIX. század második felétől - az állam teendője. A közszolgáltatások közösségi szinten kerülnek megszervezésre és humán, valamint műszaki infrastrukturális (hálózatos és kommunális) csoportokra osztjuk.

A közszolgáltatások közhatalmi (állami, önkormányzati) befolyásolását az indokolja, hogy a közszolgáltatásokat

  • akkor is biztosítani kell, amikor a piac nem vállalja azok nyújtását;
  • a szükségletek minimális szintjéig mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni;
  • a hozzáférhetőség érdekében a közhatalom által megállapított (befolyásolt) árakon kell nyújtani;
  • folyamatosan kell biztosítani;
  • a kialakuló monopóliumok miatt fokozott átláthatóságot és ellenőrzöttséget, illetve a fogyasztók részvételét biztosító módon kell megszervezni;
  • a szolgáltató szervezetek együttműködése, azaz a közhatalom által korlátozott verseny keretei között kell működtetni;
  • a környezetvédelem szempontjainak érvényesítése mellett lehet üzemeltetni.

További szempontként érdemes megemlíteni azt is, hogy a közszolgáltatások jelentős részét az Alkotmány az állampolgárok, illetve a Magyarország területén tartózkodók részére alapjogként, vagy alapvető jogként határozza meg; olyan jogként tehát, amelyhez való hozzáférés az érintettek számára alanyi jogon biztosítandó.

I. Humán szolgáltatások

1. Közoktatás

A közoktatás részletes szabályait az 1993. évi LXXIX. tv.  tartalmazza. Ennek értelmében a közoktatás magában foglalja az óvodai nevelést, az iskolai nevelést és oktatást, valamint a kollégiumi nevelést.
A közoktatás rendszerének működtetése az állam feladata. Az óvoda, az iskola, a kollégium - a törvényben meghatározott feladatai ellátásának keretei között - felelős a gyermekek, tanulók testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséért, a gyermek- és tanulói közösség kialakulásáért és fejlődéséért. Ennek érdekében

  1. a gyermek, a tanuló személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában együttműködik a szülővel,
  2. a gyermekközösség, a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során a szülők közösségével együttműködve végzi nevelő-oktató munkáját,
  3. felkészíti a tanulót a családi életre, családtervezésre.

Az állami felelősség nem jelenti az intézmények összességéért való helytállást, hiszen a fenntartók köre igencsak változatos lehet.

Közoktatási intézményt az állam, a helyi önkormányzat, az önkormányzatok által létrehozott és működtetett kistérségi társulások, a települési, területi kisebbségi önkormányzat, az országos kisebbségi önkormányzat, az egyházi jogi személyek, továbbá a Magyar Köztársaság területén alapított és itt székhellyel rendelkező, jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet, alapítvány, egyesület és más jogi személy, továbbá természetes személy alapíthat és tarthat fenn.
Az állam az ingyenes és kötelező általános iskoláról az állami szervek és a helyi önkormányzatok intézményfenntartói tevékenysége, illetve az állami, a helyi önkormányzati feladatellátás keretében gondoskodik. A törvény szerint ingyenes továbbá az óvodai nevelés, az óvodai nevelést és az iskolai nevelést és oktatást kiegészítő pedagógiai szakszolgálatok igénybevétele, a gimnáziumi, a szakközépiskolai, a szakmunkásképző iskolai, a szakiskolai nevelés és oktatás, valamint a kollégiumi ellátás.

Az állam és a helyi önkormányzat a nevelés és az oktatás terén vállalt feladatainak gyakorlása során köteles tiszteletben tartani a szülőknek azt a jogát, hogy vallási és világnézeti meggyőződésüknek megfelelő oktatásban és nevelésben részesülhessenek gyermekeik. A szülő ezt a jogát gyermeke érdekeinek megfelelően gyakorolja, oly módon, hogy tiszteletben tartja annak gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadsághoz való jogát, továbbá véleményét - korától és érettségétől függően - figyelembe veszi.
Az állami és a helyi önkormányzati nevelési-oktatási intézmény nem lehet elkötelezett egyetlen vallás vagy világnézet mellett sem. Az állami és a helyi önkormányzati iskola pedagógiai programjában biztosítani kell az ismeretek, a vallási, illetve világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közvetítését.

A közoktatás nevelő, valamint nevelő és oktató intézményei tételesen felsorolva:

  1. óvoda;
  2. általános iskola;
  3. szakiskola;
  4. gimnázium, szakközépiskola;
  5. alapfokú művészetoktatási intézmény;
  6. gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény;
  7. diákotthon és kollégium.

2. Kulturális közszolgáltatások

A kulturális közszolgáltatások szerepe és tartalma alapvető változásokon ment keresztül a rendszerváltást követően. Az állami felelősség tartalmát alapvető jelleggel a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szól 1997: CXL. tv. valamint a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. tv. határozza meg.

A közművelődéshez való jog gyakorlása közérdek, a közművelődési tevékenységek támogatása közcél, éppen ezért a közművelődés feltételeinek biztosítása alapvetően az állam és a helyi önkormányzatok feladata. A közművelődési intézmény szerepét – a jogszabályi feltételek fennállása esetén – több szervezet is betöltheti:

  1. művelődési otthon, ház, központ, szabadidő központ, közösségi ház, ifjúsági, illetve gyermekház, faluház,
  2. az oktatási és közművelődési, illetőleg egyéb feladatokat ellátó általános művelődési központ,
  3. az alaptevékenységéhez kapcsolódóan közművelődési feladatokat is ellátó önálló vagy többfunkciós, közös igazgatású kulturális és sportlétesítmény,
  4. minden olyan egyéb közművelődési szolgáltatást ellátó intézmény, amely a polgárok közösségi művelődését szolgálja, fenntartójától, működtetőjétől függetlenül.
  5. közösségi színtér, illetve közművelődési intézmény, amelynek működtetője települési önkormányzat, önkormányzati társulás, valamint közművelődési megállapodás keretében egyéb szervezet (egyesület, alapítvány stb.), illetőleg magánszemély lehet.

3. Egészségügyi ellátás

Az egészségügyi ellátásban közreműködő valamennyi szervezet és személy számára kötelező előírás, hogy a szolgáltatások és intézkedések során biztosítani kell a betegek jogainak védelmét. A beteg személyes szabadsága és önrendelkezési joga kizárólag az egészségi állapota által indokolt, a törvényben meghatározott esetekben és módon korlátozható. Az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele során érvényesülnie kell az esélyegyenlőségnek. Az egészségügyi szolgáltatások alapvető szakmai feltételrendszere tulajdon- és működtetési formától független, kizárólag a szolgáltatás szakmai tartalmán alapul.

Az egészségügyi közszolgáltatás megszervezése – az Alkotmány rendelkezéseiből következően – az állam feladata. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az egészségügyi ellátásban kizárólag az állam, illetve az önkormányzatok vesznek részt.

4. Szociális ellátás

A szociális ellátások rendszerét három törvény szabályozza: az Alkotmány (1949. évi XX. tv.), az 1993. évi III. tv. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról, valamint az 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról. A szolgáltatásszervezés logikája szerint a juttatások elsősorban rászorultsági alapon juttatandók. Erőteljesen kiterjesztették a kormányzati felelősség mellett a helyi szerepvállalás körét, értve ezalatt a családoknak, helyi közösségeknek, önkormányzatoknak való teret engedést. E súlypontátrendezés tartalma többrétegű: egyrészt a terhek átrakása egyértelműen érinti a társadalmi újraelosztást, másrészt a felelősség terjedelme és megnyilvánulási formái is átalakultak. Végül új szerveződések bevonására is sor került: elsősorban a személyes gondoskodás körében a nem állami szereplők egyre inkább hozzákapcsolódnak az ellátórendszerhez. Mindezekkel együtt is a szociális ellátás feltételeinek biztosítása - az egyének önmagukért és családjukért, valamint a helyi közösségeknek a tagjaikért viselt felelősségén túl - alapvetően az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata.

A szociális ellátások első nagy csoportját a pénzbeli ellátások képezik, amelyek szociális rászorultságtól függenek. A pénzbeli ellátások körébe tarozik az időskorúak járadéka,  a rendszeres szociális segély, a lakásfenntartási támogatás, az ápolási díj, az átmeneti segély, a temetési segély. 
 
A második típus a természetben nyújtott ellátások csoportja. Egyes pénzbeli támogatások képviselő-testületi döntés alapján természetben is nyújthatók. Ilyen a rendszeres szociális segély, a lakásfenntartási támogatás, az átmeneti segély, a temetési segély. Ugyancsak idetartozik a köztemetés, a közgyógyellátás, az egészségügyi szolgáltatás szociális rászorultság alapján történő biztosításának és az adósságkezelési szolgáltatás nyújtásának lehetőségével.

A harmadik ellátási forma személyes gondoskodást nyújt az erre rászorultaknak. A szociálisan rászorultak részére a személyes gondoskodást nyújtó ellátást  az állam, valamint az önkormányzatok biztosítják. A személyes gondoskodás magában foglalja a szociális alapszolgáltatásokat és a szakosított ellátásokat.

  1. a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás,
  2. az étkeztetés,
  3. a házi segítségnyújtás,
  4. a családsegítés,
  5. a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,
  6. a támogató szolgáltatás,
  7. az utcai szociális munka,
  8. a nappali ellátás.

II. A műszaki infrastrukturális szolgáltatások

Műszaki infrastrukturális közszolgáltatások alatt azokat a szolgáltatásokat értjük, amelyek rendelkezésre állásáról – végső fokon – az államnak vagy a helyi önkormányzatoknak kell gondoskodniuk, és amelyek az emberek (szervezetek) élet-, illetve működési feltételeit valamely - a termelési, elosztási gazdasági folyamatokban közvetlenül részt nem vevő - műszaki infrastruktúra üzemeltetése útján biztosítják.

Ebbe a körbe tartoznak különösen a következők:

  • közüzemi szolgáltatások: 
    • energiaellátás (villamos energia, gáz);
    • közműves ivóvíz- és csatornaszolgáltatás, valamint a csapadékvíz elvezetése;
    • közlekedés (tömegközlekedés, vasút, légi közlekedés);
    • hírközlés és postai szolgáltatás;
  • kommunális szolgáltatások:
    • köztemetők fenntartása és üzemeltetése;
    • települési hulladék gyűjtése, szállítása és kezelése;
    • közterületek tisztántartása;
    • zöldterületek, parkok fenntartása és kezelése;
    • kéményseprési és tüzeléstechnikai szolgáltatások;
    • távhőszolgáltatás;
    • szociális bérlakások fenntartása.

A közüzemi szolgáltatások fő jellegzetessége az, hogy a szolgáltatás nyújtása közhatalmi rendelkezésen alapul és a szolgáltató szervezetet szolgáltatási, illetve a szolgáltatás nyújtását biztosító szerződéskötési kötelezettség terheli a fogyasztóval szemben. A közüzem – általános szabály szerint – állami közhatalmi aktussal, hatósági engedéllyel vagy koncessziós szerződéssel nyer felhatalmazást arra, hogy közszolgáltatásokat nyújtson a fogyasztóknak. Szemben ezzel a gazdasági szervezetek (kereskedelmi gazdasági társaságok) – általában – a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jogot szereznek arra, hogy gazdasági tevékenységet, ezek között kereskedelmi, ipari, vendéglátási stb. szolgáltatásokat nyújtsanak a vevőiknek.
A közüzemek közhatalmi engedély (vagy koncesszió) birtokában, az engedélyben meghatározott körben és területen, rendszerint kizárólagos szolgáltatásnyújtási jog alapján, szolgáltatási kötelezettség terhe mellett biztosítják az emberek és szervezeteik számára az energiaellátást, az ivóvíz szolgáltatást, a szennyvizek elvezetését és kezelését.

Tisztelt Olvasó!

Az általános bemutatás után az alpontok tartalmaznak tájékoztatást Ceglédbercel Község Önkormányzata által fenntartott költségvetési szervekről (intézményekről). 

Pető Zsolt
jegyző


Ide még nem töltöttünk fel tartalmat.